2016. május 8., vasárnap

06. Mese, mese mátka...

"A mese az az ábécéskönyv,
 amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni".


Elkezdtem Gracenek mesélni és meséltem és meséltem, mint ahogy most is teszem hosszú idő után...
Elmeséltem Holdacskáról mindent, mint annak előtte John-ról meséltem. elmeséltem, hogy Tom rossz fiú volt, hogy cigizik és hogy rock zenét hallgat, elmeséltem, hogy ő milyen volt.... az a rossz fiú, ki képes belátni a hibáit és jó utat választ... én is jó utat akarok választani meséltem Gracenek és ő csak hallgatott és hallgatott. 

Annyi éjjel és nap telt el, ami hasonlóan zajlott Johnnal közelebb kerültünk egymáshoz... kedves volt velem, szeretett engem szinte már birtokolt... ez volt a baj.. én pedig Hold úrfit lefékeztem, megbeszéltük, hogy barátok maradunk... igazán jó barátok... Hamarosan megbeszéltünk mindent, persze Johnnak nem említettem a pizzás lovag, béka úrfi, hold barátom, mert féltékeny lett volna.... rettentő féltékeny. 

John és én végül egy párt alkottunk a mesénk valóra vált... de semmi nem tart örökké, itt nem a gonosz boszorkány vagy a sárkány, manók és egyéb fiktív mesehősök rombolták, akadályozták a mese, a valóság előmenetelét hanem mi. Ő és én...

Én is hibás voltam, szerettem a hőst a mesében, lovag volt, de nem enyém valami hiányzott, vonzott de ugyanúgy taszított...  nem szólt másról az együtt lét, mint mások és ő... ő és mások, sosem mi... mindig fontosabb volt mit gondolnak, ő mit érezz, ő féltékeny és mással nem beszélhetek... ez a birtoklás, mitől rettegek... 

Ő... miben volt hibás, ha őt kérdezzük semmiben, de ez nem is vitás.... 

Otthon voltam, otthon a családommal Mattel elmentünk önkénteskedni, majd a tevékenységünkről tettünk fel képet az internet végtelen világába, John kiakadt... féltékeny lett a legjobb barátomra, pedig akkor már négy hónapja voltunk együtt, de ő tízen évet akart kitörölni az életem azon barátságából. Egy fénykép... egy fénykép tette fel a pontot a bizonyos "i" betűre. 

Szakítottam vele.... a mesénk véget ért, a "The End" megjelent... a happy end csak ezután következett...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése